Mi az a GMO?

Mi az a GMO?

GMO. Összesen három betű, de az egyik legnagyobb veszélyt jelenti manapság, és nem tudjuk megjósolni, hogy milyen károkat fog okozni. Hogy tudunk ellene védekezni?

Kevesen nem hallottak soha a GMO-ról, de sokkal kevesebben vannak, akik tudják, mit jelent ez a három betűs kombináció – és milyen veszélyeket rejt. Jelentése GeneticallyModifiedOrganism,magyarul genetikailag módosított organizmus. A dolog lényege, hogy egy bizonyos élelmiszerbe, általában magokba vagy zöldségekbe mesterséges körülmények között beleépítettek egy olyan, általuk korábban nem hordozott DNS-t, amely ellenállóbbá tette őket a különböző rovarokkal és kártevőkkel szemben. Ezzel idáig nincs is különösebb gond, a világtörténelem folyamán számtalanszor kereszteztek fajokat a jobb termés és a magasabb tűrőképesség érdekében.

GMO KUKORICA TÁBLA (FOTÓ: FLICKR)

A genetikailag módosított növényekkel egyértelműen az volt a cél, hogy az egyébként permetezéskor rájuk juttatott növény és rovarvédő szereket ne kelljen külön, fáradságos munkával és fizetett munkásokkal a növényre juttatni, hanem már eleve tartalmazzak azt az anyagot, amely távol tartja a kártevőket. A probléma csak azzal van, hogy amíg egy permetezett alma esetében ezt a mérget le lehet mosni, addig a genetikailag módosított növényekben benne van – mi pedig megesszük vele együtt.

A GMO növények termesztése az 1980-as években kezdődött, az Egyesült Államokban. Az első gyártó, a Monsanto nevezetű cég a vietnami háború alatt a olyan növényirtó szert fejlesztett ki, amellyel a katonák a dzsungel növényzetét tudták rekordsebesség alatt lekopaszítani. Az erősen mérgező vegyi anyag nemcsak a harcoló katonáknál, de még utódaiknál is sok esetben rákot és születési rendellenességet okozott. A cég a mai napig működik – az általa fejlesztett genetikailag módosított vetőmagok pedig amerikai mezőgazdaság mellett az argentin, brazil és kanadai piacot is uralják.Agmo növényeket és vetőmagokat kifejleszteni óriási összegbe került, a tesztelésük azonban elmaradt, illetve nagyon rövid időre korlátozódott – így használható eredmények sem születtek. Az azóta eltelt majdnem 30 évben több független csoport is végzett hosszú kísérleteket a gmo növényekkel, az eredmény pedig minden esetben ugyanaz volt – a kísérleti patkányok pingpong labda méretű tumoroktól, tüdő, máj és vesekárosodástól szenvedtek.

GMO-S TÁPPAL ETETETT KÍSÉRLETI PATKÁNYOK (FOTÓ: FLICKR)

Ma már azok a cégek, akik gmo növényeket és vetőmagot állítanak elő illetve forgalmaznak, nagyon nehezen adnak ki mintát független kutatócsoportoknak, így nehezítve az újabb eredményeket és a széles körű kutatást. A legtöbb gmo fogyasztó azt sem tudja, hogy napi szinten eszik olyan élelmiszert, amelyet genetikailag módosítottak, és aminek a hatásairól nem nagyon vannak releváns kutatások. És hogy emellett még mi a baj a gmo növényekkel?

A gmo növények sejtjei akár ezerszer több mérget tartalmaznak, mint egy átlagos permetszer – el lehet képzelni, milyen hatással vannak ezek az fogyasztók egészsége mellett a talajra, a vízkészletre és az élővilágra. A nagy dózisú méreg miatt nem csak a kártevők pusztulnak el, hanem egyéb, kifejezetten hasznos rovarfajok populációja is erősen csökkenhet – ez a beindult láncreakció pedig beláthatatlan következményekkel jár. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a Egyesült Államokban például, ahol több évtizede termesztenek génmanipulált növényeket, megjelent egy újfajta szuperkártevő, akire már nem hat a gmo-ban lévő méreg. Így a termelők kénytelenek a gyártó újabb, erősebb mérgeit megvenni a kártevők távol tartása érdekében…

BIO ZÖLDSÉGEK (FOTÓ: FLICKR)

Hogyan lehet védekezni?

Kukorica, szója, repce: ez a három leginkább gmo-val szennyezett növény ma a világon. Sokan megkönnyebbülnek, mondván, én alig eszek kukoricát vagy szóját. Ezek a növények azonban elképesztő mennyiségben vannak jelen késztermékekben – előre panírozott húsok, húsipari termékek, felvágottak, csokoládék, édesipari termékek, porok, kész termékek, mesterséges élelmiszerek – csak egy pár példa arra, amiben szója, kukorica vagy repceszármazékot találunk. Sajnos el kell fogadnunk, hogy a gmo-s termékeket csak úgy lehet elkerülni, ha a lehető legkevesebb feldolgozáson átment élelmiszereket vásároljuk. De ez vajon megóv minket attól, hogy akaratunk ellenére méreggel etessenek minket?

SZAKÁCSOK A GMO ELLEN – EGY TÜNTETŐ A SOK KÖZÜL (FOTÓ: FLICKR)

Sajnos ez sem. Ma Magyarországon hivatalosan tilos genetikailag módosított növényeket ültetni – azért minden évben hallunk arról, hogy pár tábla kukoricát ki kell szántani, mert az ellenőrzés során gmo-s magból származó termést találtak. A gmo-s élelmiszerek behozatala azonban nem tilos. Bár az uniós szabályok szerint, ha egy élelmiszerben több mint 0.9%-ban van jelen génkezelt alapanyag, azt a gyártónak fel kell tüntetni, még ezzel a módszerrel is maximum csak az általunk megvásárolt zöldségeket és gyümölcsöket tudjuk ellenőrizni – húsfronton már korántsem ennyire egyszerű a helyzet. Az állatok takarmánya ugyanis érkezhet olyan országból, ahol nem tilos a gmo-s növények termesztése, így egy Magyarországon nevelt és vágott csirke, sertés, vagy marha is kaphat génkezelt tápot. Száz százalékosan tehát soha nem lehetünk biztosak abban, hogy „tiszta“ élelmiszert vásárlunk, de próbálkozni azért lehet. Lehetőleg kerüljük a félkész, vagy feldolgozott élelmiszereket, ha mégis meg akarjuk venni, akkor olvassuk el az összetevők listáját, és a származási országot. Ha van lehetőségünk termelői húst, tejterméket vásárolni, érdeklődjünk, mivel etették az állatokat, honnan volt a takarmány. A Greenpeace készített egy felmérést, amelyben magyarországi gyártókat interjúvolt arról, tudják-e garantálni, hogy nem használnak génkezelt alapanyagokat termékeik előállításánál. A lista ugyan csak saját bevalláson alapszik, de az érdeklődők számára az internetről ingyenesen letölthető.

TERMELŐI PIAC (FOTÓ: FLICKR)

Bár a gmo-t valószínűleg nem tudjuk teljesen kizárni a táplálkozásunkból, ha odafigyelünk arra, hogy mit veszünk, illetve ha hajlandóak vagyunk változtatni a vásárlási szokásainkon, jelentősen lecsökkenthetjük azt.

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin

Sind Sie an einer Zusammenarbeit interessiert? Kontaktieren Sie uns!